Történet
Valahol Európában utaznak echós szekereikkel faluról-falura, hogy vidámságot, életörömöt és szeretetet vigyenek a legkisebb településre is, és hogy felidézzenek egy rég elfelejtett érzést, amit emberiességnek hívnak. Valószínű, hogy soha nem látjuk őket többé, de otthagynak maguk után valamit, ami még ott él bennünk egy picit, majd elfelejtődik örökre. Kíméletlen, fagyos hajnalokra ébredünk és már csak egy előadás van hátra, az utolsó, aztán eltűnnek lassan a távolban, hogy valahol egy kis darab földet találjanak maguknak télre, ahol van a lovaknak fű és víz. Ez az utolsó előadás azonban más, mint a többi...
