Ritter György viszi el idén a Filmtett Egyesület filmkritikusi nívódíját
A Filmtett Egyesület 2019-ben alapított filmkritikusi nívódíját – amely 2021-ben, a portál fiatalon elhunyt munkatársa emlékére, a Fám Erika nevet kapta – a Filmtett Erdélyi Filmes Portál egy-egy kiváló, évek óta hűséges, gazdag szerzői portfólióval rendelkező, külső munkatársa veszi át a Filmtettfeszt zárógáláján. A trófea a Sárga Csikó Díj alacsonyabb mása.
A Fám Erika-díj 2024-es kitüntetettje, Ritter György a Filmtett egyik legrégebbi és legkitartóbb szerzője. 1980-ban született Budapesten, a főváros melletti Solymáron él. A 80-as években nyugatról beszerzett videolejátszó és a különböző kalózformában hozzáférhető klasszikus művek szerettették meg vele a filmművészetet. A 2000-es évek elején amatőrfilmeket is készített. 1998-ban szerzett szakács szakmáját 2003-ban a pécsi egyetemen működő történelem – filmelmélet és filmtörténet képzésért hagyta el, de a kulinaritás és a film kapcsolata szerzőként azóta is foglalkoztatja. Több országos és nemzetközi konferencián is sikeresen részt vett, tartott előadást a kolozsvári Sapientia EMTE Médiakonferenciáján, valamint tagja volt a 36. Magyar Filmszemle és a Pécsi Filmünnep diákzsűrijének is. 2000 óta foglalkozik újságírással, azon belül is filmkritikával. 2012-től a Pécsi Tudományegyetem történelem szakának doktori képzésében is részt vett, ahol figyelme az oral history felé irányult. Írásait több filmes és kulturális folyóirat, portál, magazin közli. Az újságírás mellett az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által közösen létrehozott Vidékkutató Témacsoportjának tagja. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában dolgozik referensként.
Több mint másfél évtizede közöl rendszeresen a Filmtetten kritikákat, tanulmányokat, portrékat, recenziókat filmtörténeti és filmelméleti kiadványokról. Érdeklődésének középpontjában elsősorban a magyar filmtörténet áll (azon belül is vonzódik a rejtett filmtörténeti kincsekhez, a dokumentarista művekhez, illetve a történelmi témájú alkotásokhoz), tágabban pedig a közép-kelet-európai régió mozgóképes kultúrája foglalkoztatja; de otthonosan mozog olyan távoli(bb) filmművészetekben is, mint az orosz, a kirgiz vagy a japán.
