Felejthetetlen klasszikusok a 24. Filmtettfeszten
Enyedi Ildikó Simon mágusa a rendező jelenlétében, Rabmadár-filmkoncert – egy hajdan betiltott némafilm élőzenei kísérettel –, illetve a Moszkva tér, amely a fesztivál nyitófilmje lesz, s amelyet szintén elkísér a rendezője, Török Ferenc – ezzel a három remekművel folytatódik a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle évről évre klasszikusokat felvonultató sorozata.
Mitikus történet letisztult formában: Simon mágus
Simon, a parafenomén Párizsba utazik a francia rendőrség megbízásából. Egy megoldhatatlannak tűnő gyilkosság felderítésében kell segédkeznie. Az ötvenes férfi hamar végez a feladattal, de nem utazik haza, valami még a városban tartja. Újra összefut az érkezésekor, a pályaudvaron megpillantott fiatal lánnyal. Közben megkeresi egy régi ismerőse, a Párizsban élő, sztárként ünnepelt Péter, aki különféle mutatványokkal szórakoztatja a közönségét. Új terve, hogy élve eltemetteti magát, és harmadnapon „feltámad”. Egy hirtelen ötlettől vezérelve rábírja Simont, hogy vegyen részt ő is a kísérletben. A férfi igent mond a „máguspárbajra”, de mielőtt befekszik a föld alá, randevút beszél meg a lánnyal – három nappal későbbre.
Az éppen 25 éve bemutatott Simon mágus kolozsvári vetítésén részt vesz a film rendezője, Enyedi Ildikó. A vetítés október 5-én, szombaton 20 órakor kezdődik a kolozsvári Győzelem moziban.
A szemfényvesztő Péterhez hasonlóan Enyedi Ildikó filmje is könnyen megtévesztheti nézőjét. A cím és a prológusban megjelenő felirat arra utal, hogy újszövetségi parafrázist fogjuk látni. Az Újszövetség ötödik iratában, Az apostolok cselekedeteiben feltűnő Simon mágus az ördöggel cimborálva csodákkal kábítja el a köznépet. Fülöp apostol végül őt is megtéríti, de Simonnak ez nem elég, pénzt ajánl az apostoloknak a Szentlélek továbbadásának képességéér. Simon egy apokrif iratban, a Péter apostol cselekedeteiben is feltűnik, ahol Péter apostollal vetekedve, három napra eltemetteti magát.
Enyedi filmje felhasználja ugyan a legenda egyes elemeit, de a szerepeket felcseréli. Simon az, akit sem az anyagi javak, sem a hírnév nem izgat, Péter ellenben szívesen tetszeleg a próféta szerepében, és a krisztusi feltámadás aktusát pénzre és médiafigyelemre váltó párbaj ötlete is tőle származik. A Simon mágus ugyanakkor a vallás és a hit kérdését nem érinti, a pályanyitó Az én XX. századomhoz és a Bűvös vadászhoz (1994) hasonlóan egy mitikus történetet mesél el, de sokkal egyszerűbb, letisztultabb formában. Igazi tétje a romantikus szálnak van.
Enyedi a 70-es években indult, a mindent átható jóság, kozmikus pozitív energia létezését feltételező, gnosztikus filozófiai iskolának a jegyében készítette el a filmet. A forgatókönyvet az utolsó jelenettől visszafelé írta.
A francia-magyar koprodukcióban készült alkotás a szűkös költségvetés miatt sokszor gerillamódszerekkel forgott, mégis egy karriercsúcsot jelentő, felejthetetlen alakítást (Andorai Péter) és a magyar filmtörténet egyik legszebb záró snittjét köszönhetjük a Simon mágusnak.
Egy éjszakás szerepcsere élőzenével: Rabmadár
Anna börtönbe kerül a szerelme miatt, aki rávette, hogy lopjon. A lány mégis szeretné viszontlátni kedvesét, ezért meggyőzi a börtön jószívű orvosnőjét, hogy egyetlen éjszakára cseréljenek helyet a cellában. Az imádott férfi, egy cinikus és szoknyabolond szállodai főpincér azonban már rég elfelejtette egykori barátnőjét. Azt tervezi, hogy a hotel egyik vendége, a szépséges táncosnő segítségével kirabolja a szálloda széfjét, majd elszöknek. Anna azonban kezébe veszi az irányítást…
A Rabmadár kolozsvári vetítését élőzenével kíséri Hodován Milán (elektronika, billentyű), Oláh Patrik (hegedű) és Friderikusz Péter (cselló). A filmkoncert október 3-án, 20 órakor kezdődik a kolozsvári Győzelem moziban.
A rendkívül összetett és fordulatgazdag alkotást meghatározza megindító humanizmusa, sajátos karakterei meghaladják a kor előítéleteit. Kifejezőereje expresszív vizuális világának és a színészek játékának köszönhető. Sugár Pál különleges érzékenységgel nyúl a börtön témájához, bravúrosan játszik a kamera pozíciójával, fény-árnyék hatások kontrasztjaival, a kompozíciók geometrikusságával, de gyakoriak a francia lírai realizmust idéző, elmosódó képek is.
Az alkotók a 20-as, 30-as évek avantgárd képzőművészeti és filmes irányzata, a Neue Sachlichkeit (új tárgyiasság) jegyében az autentikus forgatási helyszíneket keresték (a történet pl. Az Est Lapok valódi szerkesztőségében indul, egy pillanatra feltűnik benne Szabó Lőrinc költő, a lap munkatársa).
Az izgalmas képi világú, bűnügyi és szerelmesfilmet idealizmustól mentes, kritikus, és olykor ironikus szemlélet jellemzi, amely a valóságot a maga összetettségében mutatja meg. A korabeli cenzúra először megpróbálta betiltani, csak a külföldi vetítések sikere után mutathatták be Magyarországon.
A hangosfilmkorszak beköszöntével a Rabmadár hamar feledésbe merült. Egyetlen, töredékes kópiája maradt meg, egy holland magángyűjtőtől került az osztrák, majd a magyar filmarchívumhoz. Később a hiányzó tekercsek is előkerültek, szintén Ausztriában, így 2023-ban befejeződhetett a szinte teljes mű, 2171 m filmanyag digitális restaurálása.
Találkozó az óra alatt: Moszkva tér
Budapest, 1989 tavasza. Petya a 18. születésnapját ünnepli. A barátaival a Moszkva téren találkoznak és bulizni indulnak. A politikai helyzet közben napról napra változik, de az érettségire készülő fiatalokat mindez a legkevésbé sem érdekli. Petyát a rendszerváltás helyett a haverok, az első szerelem, az első nyugati út és a vágyott autó foglalkoztatja.
A nyitófilm vetítése után közönségtalálkozón vesz részt Kolozsváron a film forgatókönyvíró-rendezője, Török Ferenc. A filmet meg lehet nézni Aradon és Sepsiszentgyörgyön is.
Török Ferenc diplomafilmje szórakoztató és személyes „így jöttem”-film. Könnyed hangon mesél a felnőtté válás egyetemes kérdéseiről, ugyanakkor hiánypótló generációs közérzetfilm is: a rendszerváltás környékén felnőtt nemzedék élményeit, a korabeli hangulatot idézi fel kissé nosztalgikusan, de a történelem csak a filmbeli események háttérben bukkan fel. A szereplőket láthatóan nem hozza a lázba a politika, a nagy horderejű események szinte észrevétlenül mennek el mellettük. Szó sincs itt kiábrándulásról vagy tudatos szembenállásról, a felnőttek világa egyszerűen hidegen hagyja a kamaszokat: ők csak némi szabadságra vágynak, és arra, hogy jól érezzék magukat.
A Moszkva tér a magyarországi rendszerváltás és a korszak Budapestjének dokumentarista és tömegfilmes jegyeket ötvöző, emblematikus lenyomata, az ezredforduló egyik legnagyobb sikerfilmje, ma sokak kultikus kedvence. Restaurálása 2017-ben fejeződött be.
