Elképzelt Erdély vizuális emlékezete. Konferencia Kolozsváron

Elképzelt Erdély vizuális emlékezete. Konferencia Kolozsváron

Elképzelt Erdély vizuális emlékezete. Konferencia Kolozsváron

Erdély elsősorban dokumentumfilmes ábrázolásairól szóló konferenciát szervez a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Film és Média Intézete, az Apertúra Magazin, valamint a Filmtett Egyesület a 23. Filmtettfeszt keretében, október 6-án és 7-én, Kolozsváron.

A hazai és magyarországi elméleti szakemberek és gyakorló filmesek által tartandó előadások pénteken, október 6-án kezdődnek a BBTE aulájában, majd a Művész moziban folytatódnak. Az eseménysorozat panelbeszélgetéssel zárul.

Alább a konferencia részletes programja, valamint a tervezett előadások absztraktjai.

Elképzelt Erdély vizuális emlékezete. A konferencia programja

Október 6., péntek

BBTE Aula Magna (Farkas / Kogălniceanu u. 1. sz.)
Szekcióvezető: Virginás Andrea

10:00 Megnyitó (Soós Anna rektorhelyettes, Csibi László tanszékvezető)
10:10 Farkas Boglárka Angéla doktorandusz (BBTE): Erdélyen innen és túl – kísérlet Fischer István rendezői életművének bemutatására
10:40 Sárközy Réka osztályvezető (Országos Széchényi Könyvtár, Történeti Fénykép- és Interjútár): Kisvilágok meséi
11:05 Gelencsér Gábor egyetemi docens (ELTE BTK): Vadkelet. Visszatérés Erdélybe
11:30 Vita

12:00–13:30 Ebédszünet

Művész mozi (Egyetem / Universității u. 3. sz.)
Szekcióvezető: Török Ervin

13:30 Kiss Tamás (Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár): Visszatérés Ditróba. Egy „xenofób incidens” társadalmi háttere és média-konstrukciója
13:55 Melegh Attila habil. egyetemi docens, kutató (Corvinus Egyetem): Migrációs feszültségek és nemzeti keretek
14:20 Vita

Október 7., szombat

Művész mozi (Egyetem / Universității u. 3. sz.)
Szekcióvezető: Zágoni Balázs
12:00 Blos-Jáni Melinda egyetemi adjunktus (Sapientia EMTE): Romániai magyarokról készült riportok, mint emberi jogi diskurzusok a FEKETE DOBOZ független videófolyóiratban (19881996)
12:20 Csibi László filmrendező, egyetemi adjunktus (BBTE, Magyar Film és Média Intézet): Pszeudo-történelem a dokumentumfilmen, avagy valóság az emlékezet szűrőjén
12:40 Lakatos Róbert-Árpád filmrendező, egyetemi docens (Sapientia EMTE): Az Erdély-sztereotípiák elleni lázadás erdélyisége filmjeimben
13:00 Török Ervin egyetemi adjunktus (Szegedi Tudományegyetem): Aszimmetriák
13:20 Vita

13:40 Kávészünet

14:00 Panelbeszélgetés. Résztvevők: Csibi László (filmrendező, tanár), Kató Csilla (Astra Filmfesztivál), Kincses Réka (filmrendező, tanár), Kerekes Emőke (fotóművész), Püsök Botond (filmrendező), Lakatos Róbert-Árpád (filmrendező, tanár).

Absztraktok

Farkas Boglárka Angéla doktorandusz (BBTE)
Erdélyen innen és túl – kísérlet Fischer István rendezői életművének bemutatására
Az előadás Fischer István erdélyi magyar dokumentumfilmrendező határokon átívelő pályáját mutatja be, egy-egy alkotást kiemelve az életmű meghatározó korszakaiból – a rendező romániai, magyarországi, valamint németországi tévécsatornáknál töltött éveiből.

Sárközy Réka osztályvezető (Országos Széchényi Könyvtár, Történeti Fénykép- és Interjútár)
Kisvilágok meséi
Egységes „erdélyi tekintet” nem fedezhető fel bennük, hiszen sokan, sokféleképp látták és láttatják filmjeikben Erdélyt. Vannak viszont filmek, amelyek csak itt születhettek meg, több alkotó életművében fellelhetők, egyesítik magukban a realitást és az időtlenséget, mély empátiával és szociografikus pontossággal ábrázolva különleges hőseiket. Ezek a kisvilágok meséi.

Gelencsér Gábor egyetemi docens (ELTE BTK)
Vadkelet. Visszatérés Erdélybe

A kortárs magyar filmben Erdély legtöbbször az ún. visszatérés-filmek helyszíneként, afféle „vadkeleti” (Dánél Móna, Sághy Miklós) tájként jelenik meg. A rendszerváltás előtt politikai ellenállást jelentő nyugati emigrációt a rendszerváltás után a szabad mozgás és a szabadság vágya váltja a „vadnyugatra” tartó hősök körében, ám a gyors csalódás után megindul a mozgás visszafelé. Kitaszítottságuk nyugaton sem csökken, miközben a régi-új otthon sem fogadja be őket, így a visszatérés-filmek az identitás válságáról szólnak, amelyekben (nyugat-)európai ellenvilágként képződik meg a keleti régió, különösképpen Erdély. Előadásomban a jelenséget a 2005 és 2010 között kulmináló féltucatnyi Erdély-filmben vizsgálom (Pejó Róbert: Dallas Pashamende, 2005; Kamondi Zoltán: Dolina, 2007; Mundruczó Kornél: Delta, 2008; Paczolay Béla: Kalandorok, 2008; Peter Strickland: Varga Katalin balladája, 2009; Hajdu Szabolcs: Bibliothèque Pascal, 2010).

Kiss Tamás (Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár)
Visszatérés Ditróba. Egy „xenofób incidens” társadalmi háttere és média-konstrukciója
2020 január februárjában Gyergyóditróban több százan követelték két, a helyi pékség által alkalmazott sri-lankai vendégmunkás eltávolítását a községből. Előadásom ennek az eseménynek az (újra)értelmezésére tesz kísérletet, mégpedig két síkon, a helyi értelmezési struktúrák és az országos médiadiskurzus szintjén. A két síkon folytatott vizsgálat célja is kettős. Egyrészt, a xenofób incidens társadalmi hátterét akarjuk feltárni, abból kiindulva, hogy Romániában ez volt az első bevándorlás elleni kollektív cselekvési forma. Így, a növekvő külföldi munkavállalás kontextusában, fontos megértenünk, hogy milyen elképzelések vezették a szereplőket. Milyen jelentősége volt az osztályszempontnak és hogyan játszott közre az, hogy egy közel 100%-ban magyarok lakta településről van szó. Másrészt, a ditrói incidenst országos médiaeseményként vizsgáljuk. Fő állításunk, hogy ez volt Romániában az első és máig a legfontosabb bevándorlással kapcsolatos vita, ahol a román mainstream egy piac és bevándorláspárti álláspont mellett kötelezte el magát. Sajátos, hogy a vita során a bevándorlásellenes álláspontot (vagy annak karikatúráját) a magyar kisebbséghez tartozó „falusiak” képviselték, akik sem nyelvi-, sem osztályszempontból nem voltak abban a helyzetben, hogy álláspontjukat ténylegesen képviseljék.

Melegh Attila habil. egyetemi docens, kutató (Corvinus Egyetem)
Migrációs feszültségek és nemzeti keretek
Az előadás Bibó István elemzését idézi meg. Azt kívánja igazolni, hogy a jelenlegi migráns-ellenes és nyugat ellenes nacionalizmus éppen azért tudott gyökeret verni, mert a gazdasági és migrációs feszültségek a nemzeti keretek bizonytalanságának érzetéhez vezettek el. Két tényezőt fogunk vizsgálni. Egyrészt a népesedési diskurzusok változásának néhány elemét vesszük szemügyre, másrészt néhány szempontból azt, hogy a kelet-európai gazdaságok a globális piac irányában extrém módon nyitottak és a lezajló migrációs fordulat pedig szorosan kötődik a korábbi időszakok és kilencvenes évek óta zajló területi/etnikai feszültségekhez, migrációs hálózatokhoz.  E két tényező együttesen pedig a nemzeti keretek megbomlásának érzetét keltette, és ebben a feszültségben váltak „ellenséggé” az Afrika és Ázsia felől érkező menedékkérők és a globális piaci építkezés képviselői már a kormányzati propagandát megelőzően is. Az előadás kritikai elemzést végez a nacionalizmus és a piacosodás irányában is és néhány a jövővel kapcsolatos töprengéssel zárul.

Blos-Jáni Melinda egyetemi adjunktus, Sapientia EMTE
Romániai magyarokról készült riportok, mint emberi jogi diskurzusok a FEKETE DOBOZ független videófolyóiratban (1988–1996)
A rendszerváltás éveiben nemcsak az MTV készített tudósítást a romániai magyarokról, hanem a FEKETE DOBOZ független (szamizdat?) magyar videófolyóirat munkatársai is. Az előadás ezeket a felvételeket mutatja be, és azt a kérdést járja körül, hogy miben volt alternatív az alternatív/civil média képe a romániai magyarokról.

Csibi László, filmrendező egyetemi adjunktus (BBTE, Magyar Film és Média Intézet)
Pszeudo-történelem a dokumentumfilmen, avagy valóság az emlékezet szűrőjén
Előadásomban saját alkotásaim révén teszem vizsgálat tárgyává az oral history gyűjtéseket, amelyeket három kategóriába sorolok: kollektív, az egyén és a posztumusz emlékezet filmjei. Mennyire hasznos és megbízható az elmesélt történelem gyűjtési módszere a hagyományos történeti forrásokhoz képest, mi a filmkészítő felelőssége, és meddig terjed – ezekre a kérdésekre keresem a választ. Végül pedig ízelítőt adok abból, hogy kritikai apparátus nélkül hogyan válik a félretájékoztatás valósággá egy közösségi/társadalmi (és nem csak) emlékezetkultúrában.

Lakatos Róbert-Árpád filmrendező, egyetemi docens (Sapientia EMTE)
Az Erdély-sztereotípiák elleni lázadás erdélyisége filmjeimben
Ezen előadás és egy tudományos előadás között körülbelül annyi a különbség, ami egy DLA és egy PHD dolgozat között. A szerző nem mások alkotásait elemzi, hanem saját filmjeire reflektál, alkotói indítékon alapuló önelemzést végez. Megpróbálja feltárni, hogy milyen neveltetési, társadalmi, pszichológiai, politikai, kulturális és kultúrpolitikai tényezők befolyásolták a filmjeiben megjelenő Erdély-képet, és ennek alakulását. Részben alkotói vallomás, másrészt viszont utólagos tudatosítása azoknak a rejtett tartalmaknak, amikre az alkotás folyamata alatt nem gondolt, de nem véletlenül, mégis betüremkedtek filmjeibe.

Török Ervin egyetemi adjunktus (Szegedi Tudományegyetem)
Aszimmetriák
A neves francia szerzőpáros, Deleuze és Guattari létrehozott egy sajátos jelentéstartalmú kifejezést: „littérature mineure”, „kisebbségi irodalom”, amely nem egy kisebbség irodalmát nevezi meg, hanem a többségi nyelven írt kisebbségi irodalmat. Kérdés, hogy a deleuze-i koncepció miként alkalmazható a filmre, és különösen az „erdélyi magyar dokumentumfilmre”. Egy-két rövid példa felvillantásával ezt a kérdést járom körül.