25 éves a Simon mágus

A Simon mágus című játékfilm vetítése után közönségtalálkozón vesz részt a film rendezője, Enyedi Ildikó.

A szemfényvesztő Péterhez hasonlóan Enyedi Ildikó filmje is könnyen megtévesztheti nézőjét. A cím és a prológusban megjelenő felirat arra utal, hogy újszövetségi parafrázist fogjuk látni. Az Újszövetség ötödik iratában, Az apostolok cselekedeteiben feltűnő Simon mágus az ördöggel cimborálva csodákkal kábítja el a köznépet. Fülöp apostol végül őt is megtéríti, de Simonnak ez nem elég, pénzt ajánl az apostoloknak a Szentlélek továbbadásának képességéér. Simon egy apokrif iratban, a Péter apostol cselekedeteiben is feltűnik, ahol Péter apostollal vetekedve, három napra eltemetteti magát.

Enyedi filmje felhasználja ugyan a legenda egyes elemeit, de a szerepeket felcseréli. Simon az, akit sem az anyagi javak, sem a hírnév nem izgat, Péter ellenben szívesen tetszeleg a próféta szerepében, és a krisztusi feltámadás aktusát pénzre és médiafigyelemre váltó párbaj ötlete is tőle származik. A Simon mágus ugyanakkor a vallás és a hit kérdését nem érinti, a pályanyitó Az én XX. századomhoz és a Bűvös vadászhoz (1994) hasonlóan egy mitikus történetet mesél el, de sokkal egyszerűbb, letisztultabb formában. Igazi tétje a romantikus szálnak van.

Enyedi a 70-es években indult, a mindent átható jóság, kozmikus pozitív energia létezését feltételező, gnosztikus filozófiai iskolának a jegyében készítette el a filmet. A forgatókönyvet az utolsó jelenettől visszafelé írta.

A francia-magyar koprodukcióban készült alkotás a szűkös költségvetés miatt sokszor gerillamódszerekkel forgott, mégis egy karriercsúcsot jelentő, felejthetetlen alakítást (Andorai Péter) és a magyar filmtörténet egyik legszebb záró snittjét köszönhetjük a Simon mágusnak.